Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig
A Néprajzi Múzeumban a kerámiák eddig „sosem látott válogatása találkozik a tárlatban, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról. A kiállítás a keménycserép sokszínű világát mutatja be a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig.”
A témakör egyedülálló bemutatása a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg. „A múzeumok akkor tudják igazán kibontani gyűjteményeik erejét, amikor együtt gondolkodnak.” Az ilyen összefogások „teszik igazán élővé és sokrétűvé a kulturális örökséget.” A három múzeum „egy olyan témát mutat be közösen, amely egyszerre látványos és tudományosan is új összefüggéseket tár fel.”
„A keménycserép – vagy más néven kőedény – egy 1100–1200 °C-on égetett, fehér, vékony falú, finoman formázható anyag, amely a 18. század első felében indult hódító útjára Angliából. Néhány évtized alatt meghódította Európát, majd a magyar piacot is. A 19. század során a hazai műhelyek és gyárak keménycserépből készült termékei egyszerre lettek a polgári otthonok elegáns kellékei a parasztházak díszei, és helyet kaptak az uralkodói asztalokon is. A látogatók megismerhetik a díszkerámia művészi csúcsait (Zsolnay, Fischer, Hollóháza), a paraszti tárgykultúra üzenethordozó tányérvilágát és a polgári élet mindennapi kellékeit. A tárlat a 20. század történetét is feltárja, megmutatva, hogyan lett a keménycserép a modern háztartás alapanyaga” – olvasható a Néprajzi Múzeum oldalán.
A kiállításon mintegy 600 műtárgy mutatja majd be a hazai keménycserép történetét: a Zsolnay és Hollóháza darabjaitól a holicsi klasszicista edényeken át egészen a köznépi kerámiákig, melyek közt szerepel 25 telkibányai, hollóházi és apátfalvi keménycserép tányér és edény a Rákóczi Múzeum néprajzi gyűjteményéből. A képes beszámoló a tárlaton látható Rákóczi Múzeumos műtárgyainkra fókuszál.
Főkurátor és projektfelelős: Vida Gabriella (NM)
Kurátorok:
Ridovics Anna (MNMKK MNM),
Radványi Diána (MNMKK IMM),
Bodnár Katalin (NM)
Forrás:
Néprajzi Múzeum,
MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum,
MNMKK Iparművészeti Múzeum
📷 Dr. Tamás Edit, LA
